XXIII. Politológus Vándorgyűlés 2017. Győr

XXIII. Politológus Vándorgyűlés 2017. Győr
Győr, 2017

 

Populista korszellem?

A Magyar Politikatudományi Társaság XXIII. Vándorgyűlése

Széchenyi István Egyetem, Győr, 2017. június 9-10.

A nemzetközi politikatudományban több mint egy évtizede kezdtek „populista korszellemről” beszélni, és azóta a populizmus tanulmányozása az egyik legdinamikusabban növekvő kutatási területté vált. A populizmust értelmezték mint sajátos kommunikációt, mint politikai stratégiát és mint ideológiát. A populizmus kutatása figyelmet fordít a politikai vezetők szerepére, hiszen bár alapvetően elitellenes jelenségről van szó, a populista mozgalmak élén tipikusan karizmatikus vezetők állnak, akik – paradox módon – maguk is inkább az elit részének, mintsem eliten kívülinek tekinthetők. A populista pártok és mozgalmak tanulmányozásával párhuzamosan fókuszba kerültek a radikalizmus és a radikalizálódás jelenségei is, ugyanis, bár a populizmus és a radikalizmus közé semmiképpen sem lehet egyenlőségjelet tenni, Nyugat-Európában az elmúlt évtizedben többnyire a radikális jobboldalhoz kötötték a populizmust. Az utóbbi évek dél-európai fejleményei ugyanakkor a baloldali populizmusra problematikájára is ráirányították a figyelmet. A populisták továbbá a mai liberális demokráciák kritikusai – miközben a populizmus alapvetően demokratikus jelenség, sőt egyes értelmezések szerint a demokrácia lényegét jeleníti meg. Kérdés tehát, hogy a populizmus a politikai rendszert is átalakítja, vagy csupán egy „kiigazításnak” tekinthető a modern demokráciák történetében. Ugyancsak kérdés, hogy a populizmus mit jelent a kormányzás avagy a közpolitika-csinálás vonatkozásában. Van-e populista kormányzás, vannak-e populista közpolitikák és ha igen, ezek hogyan határozhatóak meg?

Pártok, politikusok, mozgalmak, ideológiák, kommunikáció; politikai rendszer és intézmények; kormányzás és közpolitikák; történeti vonatkozások és aktuálpolitikai fejlemények; elméleti és empirikus elemzések; normatív és leíró perspektívák – a populizmus kutatása érinti a politikatudomány számos területét és megközelítését. A Magyar Politikatudományi Társaság XXIII. Vándorgyűlésének cím- és témaválasztásával reflektálni kívánunk a hazai és a nemzetközi politika egyes friss fejleményeire is, miközben úgy véljük, a téma gazdagsága lehetőséget biztosít a hazai politológiai kutatások széles körének bemutatására. Ugyanakkor a tematikus fókusz mellett meg kívánjuk őrizni a vándorgyűlések seregszemle jellegét, így az egyes szekciók témájának megfelelően a populizmushoz szorosan nem kapcsolódó kutatási eredmények bemutatására is mód nyílik.

A konferencia nyelve: magyar és angol

 

Keynote speaker: Cas Mudde

Cas Mudde politológus, a populizmus témájának elismert nemzetközi szakértője. Jelenleg a University of Georgia School of Public and International Affairs oktatója, az ECPR Standing Group on Extremism & Democracy társalapítója és az IPSA Standing Group on Extremism & Democracy elnökségi tagja. Legújabb kötetei:  On Extremism and Democracy in Europe. London: Routledge, 2016, Populism: A Very Short Introduction. Oxford University Press, Oxford, 2017 (Cristobal Rovira Kaltwasserrel).

 

Szekciók


1.    Politikai gondolkodás és populizmus

Szekcióvezető: Mándi Tibor (ELTE ÁJK)

E-mail: mandit@ajk.elte.hu

A szekció a populizmust mint a politikai gondolkodás körébe tartozó jelenséget tárgyalja. Nemcsak a populista politikai gondolkodással, annak tartalmilag, történetileg és földrajzilag különböző (bal- és jobboldali, 20. és 21. századi, európai, tengerentúli és hazai) változataival és konkrét példáival kívánunk azonban foglalkozni, hanem a populizmus célpontjául szolgáló „mainstream” politikai eszmékkel, illetve a populizmus által kiváltott reakciókkal is. Megpróbáljuk elhelyezni a populizmust a politikai ideológiák sorában, feltárni kapcsolatát a nacionalizmussal, konzervativizmussal és szocializmussal, vizsgálni kívánjuk a – klasszikus és kortárs – liberalizmus populizmus által bírált vonásait (feltéve a kérdést, hogy a populizmus előretörése a kortárs liberalizmus válságát jelenti-e?), és a populizmus térhódítására adott válaszkísérleteket is. A szekcióba a politikai gondolkodás- és eszmetörténettel, politikaelmélettel, politikai filozófiával és a politikai ideológiák kutatásával foglalkozó előadók jelentkezését egyaránt várjuk.

 

2.    Hibrid rezsimek

Szekcióvezető: Bozóki András (CEU)

E-mail: Bozokia@ceu.edu

Az utóbbi években a politikatudomány művelői részéről fokozott figyelem irányult a liberális demokrácia és a tekintélyelvű diktatúra között elhelyezkedő, egyre növekvő „szürke zónára”, a vegyes rendszerek – vagy más néven: a hibrid rezsimek – körére. Ide tartoznak a fosztóképzővel ellátott „demokráciák” (semi-democracy, illiberal democracy, delegative democracy, defective democracy, democradúra etc.) csakúgy, mint a jelzővel „felpuhított” tekintélyelvű-önkényuralmi rendszerek (semi-dictatorship, competitive authoritarianism, electoral authoritarianism, liberal autocracy, dictablanda etc.). A fenti fogalmak közül többnek még bevett, magyar nyelvű megfelelője sincs. Feltételezhető, hogy a nemzetközileg felerősödő populizmus hatást gyakorolt a hibrid rezsimek elterjedésére. A szekció arra keresi a választ, hogy a rendszertipológiák alapján miként lehet rendet teremteni a (látszólagos vagy valóságos) fogalmi zűrzavarban. A szekcióba egyaránt lehet jelentkezni esettanulmánnyal, empirikus rendszer-összehasonlító előadással és elméleti elemzéssel.

 

3.    Populism (angol nyelvű szekció)

Szekcióvezető: Littvay Levente (CEU)

E-mail: Littvayl@ceu.edu

Populism was the word of 2016 in Western Politics. Podemos, Five Star Movement and Brexit caused significant turmoil with a potential to completely change Europe’s political landscape. In the United States Bernie Sanders, a clear populist, has come close to defeating the Democratic establishment candidate, on the other side the populist was more successful not only becoming the Republican Party’s candidate, but also getting elected to the presidency. Populism has become a widespread phenomenon which, per some, seriously threatens liberal democracies in Europe and the Americas. The phenomenon does not fit Political Science’s classic ideological categorizations mainly focused on the left and right, but cross-cuts these dimensions. This English-language panel will gather presentations and papers that try to make sense of the "populist explosion": its appeal, when and where it is more successful, and what are its consequences. These studies will help us understand and be ready for the new challenges that populist forces promise to bring about all around Europe in the coming years.

 
4.   Populista és elitista politikai vezetők a demokráciaelméletben és a kortárs demokráciákban
Szekcióvezető: Körösényi András (MTA TK PTI és BCE)

E-mail: korosenyi.andras@tk.mta.hu

Normatív-politikai vagy deskriptív-tudományos fogalmat jelent-e a populista / elitista vezető? Vagy aszimmetrikus ellenfogalom-e a populista politikus? A demokrácia szükségképpen kitermeli a populista (vagy/és plebiszciter, karizmatikus , transzformatív) vezető típust, vagy azok a demokrácia patológiáját jelentik? Általában jelen vannak a demokráciában, vagy meghatározott politikai / történelmi helyzetben jelennek meg? A vezetési stílus, vagy az ideológiai karakter teszi-e a populista vezetőt? Ilyen és hasonló kérdésekről szóló prezentációk egyaránt helyet kaphatnak a szekcióban, elméleti és empirikus fókusszal  egyaránt.

 

5.     Elitizmus és populizmus az Európai Unióban

Szekcióvezető: Arató Krisztina (ELTE ÁJK)

E-mail: krisarato@ajk.elte.hu

Az Európai Uniót hagyományosan olyan elit-projektként ismerjük, amely legalább az 1992-ben aláírt Maastricht-i Szerződés óta küzd ennek politikai következményeivel (legitimációs problémák, népszavazás-kudarcok és egyéb politikai válságok). A tagállami politikai rendszerek napjainkban megerősödött populista folyamatai hatnak az Európai Unió működésére is - az elmúlt évtizedben egyre gyakrabban hallhatók érvek az EU jelenlegi szerkezetével és működésével szemben a tagállami politikai diskurzusban (pl. Brexit kampány). Szekciónk vizsgálja a populizmus és elitizmus Európai Unióval való összefüggéseit – a politikaelmélet, az integrációelméletek, a politikai szociológia megközelítései mellett a szekció várja az Európai Unió intézményrendszerével, az európai pártok működésével, valamint az Európai Unióról szóló politikai diskurzusok elemzésével foglalkozó előadásokat is.

 

6.     Populism in policy-making (angol nyelvű szekció)

Szekcióvezető: Bartha Attila (MTA TK PTI, IBS)

E-mail: bartha.attila@tk.mta.hu

The populist Zeitgeist has been expanding in Europe since the beginning of the 21th century. In this respect, a specific feature of Central and Eastern European (CEE) politics is that in this region populism is not limited to the extremist parties. Indeed, populism in the CEE countries is frequently present among the mainstream governing parties as well. The policy mechanisms of this governing centrist populism, however, has not been investigated much as previous researches focused rather on the political regime aspects or party politics contexts of populism. This panel gives an opportunity to explore the broader theoretical issues beyond the patterns of populism in policy-making encompassing among others the role of discursive governance and populist political communication style or the reinterpretation of the relevant policy actors in a populist democracy. We also invite presentations and papers that are empirically investigating the mechanisms of populism in different policy areas such as economic populism in macroeconomic austerity measures, penal populism in criminal justice policy or the workfare populism in labour and social policy.

Presentations investigating the role of populism in different policy areas from a comparative perspective are particularly welcome. However, we also invite papers and presentations that challenge the focus on populism when interpreting policy-making patterns in Central and Eastern Europe (e.g. arguing with the thesis of financial nationalism or exploring the factors of political entrepreneurship). We plan to publish a special issue from the best papers in the peer reviewed journal of Intersections. East European Journal of Society and Politics (http://intersections.tk.mta.hu/index.php/intersections).

 

7.     Politikai szocializáció és radikalizmus

Szekcióvezető: Szabó Andrea (MTA TK PTI)

E-mail: szabo.andrea@tk.mta.hu

Az utóbbi években a politikatudomány művelői részéről fokozott figyelem irányult a fiatalok és a társadalom egészének radikalizálódása felé. Demokratikus intézményrendszer, és elvileg demokratikus politikai szocializáció mellett olyan ideológiák terjedése zajlik – hangsúlyozottan nemcsak a fiatalok körében –, amelyek megkérdőjelezik annak a politikai szocializációs mechanizmusnak a hatékonyságát és eredményességét, amely az elmúlt évtizedeket dominálta. A szekció arra keresi a választ, hogy ezen ellentmondás tükrében hogyan is írhatóak le a jelenlegi szocializációs mechanizmusok? Valóban radikális-e az európai és a magyar ifjúság? A választási eredmények mennyiben igazolják vissza a radikalizmustól való félelmet?

A szekcióba azokat a tanulmányokat, empirikus összehasonlító előadásokat és elméleti elemzéseket várjuk, amelyek végső soron a politikai szociológiához kapcsolódnak, és fókuszuk a radikalizmus újkeletű megjelenése.

 

8.     Radikális jobboldal, szélsőjobboldal

Szekcióvezető: Róna Dániel (BCE)

E-mail: ronadaniel84@gmail.com

Túlzás nélkül kijelenthető, hogy a radikális jobboldali, szélsőjobboldali pártok korunk legnagyobb kutatói- és médiafigyelmet vonzó pártcsaládjává váltak. Több nyugat- és kelet-európai országban kormányon vagy kormányközelben vannak, de még több országban bírnak jelentős befolyással a politikai napirendre, sőt a kormányzati szakpolitikára is.
A szekció ezt a pártcsaládot és ezt az aktuális fejleményt kívánja alaposabban szemügyre venni. A szekcióba szívesen veszünk mindenfajta jelentkezést, amely empirikus kutatáson alapszik és friss, újszerű jelenséget vizsgál. A szekció nyitott a radikális jobboldali, szélsőjobboldali pártok kínálati (pártszervezet, vezetés, intézményrendszer, stb) és keresleti (szavazói magatartás) oldalról történő bemutatására is. Ugyanúgy van lehetőség magyarországi és nemzetközi példákat kutató előadásokra, mint ahogy esettanulmányra és összehasonlító kutatásra is.

 

9.  Politikai realizmus

Szekcióvezető: Szűcs Zoltán Gábor (MTA TK PTI)

E-mail: szucs.zoltan.gabor@tk.mta.hu

A politikai realizmus az elmúlt évek egyik legnépszerűbb, legtöbbet vitatott terület a kortárs politikaelméletben. A Kantiánus-liberális mainstreammel szembeni elégedetlenségből született, számos különböző irányzat találkozásaként, amelyek a politika rehabilitálását tűzték ki céljukul a politika elméleti leírásain belül. Az egyre gyarapodó publikációkban nagy figyelmet kaptak olyan kérdések a legitimitás, a modus vivendi, a politika konfliktusossága, az intézmények politikai arénákként való felfogása és egy, a szenvedélyeket és érzelmeket is tekintetbe vevő morálpszichológia. És ezzel együtt elkerülhetetlenül előkerültek olyan, a politikaelmélet hasznáról szóló kérdések is, mint hogy lehet-e gyakorlati haszna, cselekvésorientáló vagy kritikai potenciálja a politikaelméleti reflexiónak, s hogy van-e elméleti szempontból "élet" a liberális világrenden túl. A nagy, átfogó fogalomtisztázó munkák után egyre nagyobb igény mutatkozik egy aktívabb és minél konkrétabb realista elméleti diskurzus iránt. A szekció kérdése ennek megfelelően az, hogy mi mondanivalója lehet a realista politikaelméletnek korunk legaktuálisabb politikai kihívásairól s hogy a realizmus klasszikusainak van-e a jelenben relevanciája.

 

10.  Pozitív és negatív választási üzenetek Magyarországon és Európában

Szekcióvezető: Papp Zsófia (MTA TK PTI)

E-mail: papp.zsofia@tk.mta.hu

A politikai kampányok kiemelt fontossággal bírnak a pártok és választók közötti kapcsolat megteremtése szempontjából. A korlátozott erőforrásokkal rendelkező választók számára a kampány kulcsfontosságú a politikai szereplők közötti eligazodás tekintetében. A választási kampányokban a pártok információt szolgáltatnak a választók részére a saját, illetve más politikai szereplők múltbeli és/vagy jövőbeli tevékenységéről. De mi jellemzi a magyarországi és az európai pártok és politikusok kampányait? Pozitív vagy negatív üzenetekkel találkozunk zömében a kampányok folyamán? Milyen tényezők befolyásolják a kampány tartalmának és stílusának alakulását? Milyen hatással bírnak ezek az üzenetek a választók attitűdjeire és viselkedésére?

 

11.  Közpolitikai napirendek és közpolitika változás

Szekcióvezető: Sebők Miklós (MTA TK PTI)

E-mail: sebok.miklos@tk.mta.hu

A közpolitikai változás elméletei az elmúlt két évtizedben jelentős fejlődésen mentek keresztük. A közpolitikai ügyek körül szerveződő lobbi-hálózatok, a közpolitikai vállalkozók, vagy éppen a változások tartalmát befolyásoló intézményi tényezők vizsgálata kapcsán új irodalmi irányok születtek fontos empirikus eredményekkel. Szintén nagy figyelmet kapott a közpolitikai kultúrák illetve ideológiák/paradigmák szerepének vizsgálata, melyek egyrészt rávilágítanak az egyes országok közpolitikai rendszereinek sajátosságaira, másrészt a közpolitikai receptek országok közötti illetve kormányzati szintek közötti áramlásának jellegére (vö. közpolitikai transzferek, europaizáció). Az elméleti és empirikus irodalom bővülésében kulcsszerepet játszott a közpolitikai napirendek transzmissziós szerepének felfedezése (ld. a Baumgartner – Jones szerzőpáros munkásságát), ami lehetővé tette a közvélemény, a média, a törvényhozás, valamint a végrehajtó hatalom közpolitikára gyakorolt hatásának rendszerszintű vizsgálatát. Ennyiben a panel tematikája meghaladja a szűken vett közpolitikai kutatásokat (policy studies), s kiterjed a közpolitikai folyamat bemeneti oldalára (pl. választási programok közpolitikai tartalma) és a folyamat eredményeire is. 

 A szekcióba egyaránt várunk az említett kutatási irányokhoz kapcsolódó illetve ezeken túlmutató elméleti és empirikus tanulmányokat. A szekció teret ad a közpolitikai változással foglalkozó kvantitatív, kvalitatív és vegyes módszertanú írásoknak, magyar és nemzetközi esettanulmányoknak, illetve összehasonlító tanulmányoknak is.

 

12.   Jurisztokrácia versus többségi demokrácia

Szekcióvezető: Stumpf István (SZE ÁJK, ELTE ÁJK, AB)

E-mail: stumpf@mkab.hu

Az elmúlt évtizedekben az elméleti érdeklődés középpontjába került a hatalommegosztás struktúrájának és dinamikájának átalakulása. Az alkotmányos demokráciák legkülönbözőbb formáiban egyre nagyobb figyelmet kapott a bírói hatalom (judicial power) megerősödése. Amerikában egyes elemzések a senki által meg nem választott alkotmányos ajatollahok túl-hatalmáról értekeztek, mások arról írtak, hogy egyfajta „államcsíny” zajlott le a tárgyalótermekben. Kiéleződött a vita arról, hogy felborult az egyensúly a népszuverenitás elsődleges letéteményeseként megjelenő parlamentek és az alapjogok védelmét túlhajtó bíróságok között. Külföldi és hazai szerzők (R.Hirschl,2004, Pokol B,2015) egyenesen egyfajta jurisztokrácia felemelkedéséről és a többségi demokrácia hanyatlásáról írnak. Ezekkel a szakmai vitákkal párhuzamosan bontakozott ki Európában a „politikai és a jogi konstitucionalizmus” vitája is. A politikai alkotmányosság hívei szerint a bíróságok (különösen az alkotmánybíróságok) elbirtokolták olyan döntéseket, amelyek a parlamentek hatáskörébe tartoztak. Felhatalmazás nélküli alkotmánybírósági kormányzást valósítottak meg az aktivista bíráskodásuk révén. Véleményük szerint vissza kell venni a többségi demokrácia jogosítványait és a nép választott vezetőkre kell bízni a kormányzást. Nemzetközi és hazai politikai folyamatok egyaránt szinte felkínálkoznak arra, hogy a fenti elméleti kereteket használjuk a folyamatok értelmezéshez.

A szekcióba olyan tanulmányokat, elemzéseket várunk, amelyek bemutatják ezeknek a vitáknak a nemzetközi és hazai összefüggéseit, elméleti és empirikus kutatásokra támaszkodva. Tekintettel a tekintettel a téma interdiszciplináris jellegére a politikatudományi megközelítések mellet örömmel fogadunk államelméleti és jogelméleti megközelítéseket is.

 

13.   Közigazgatás - a kormányzás adminisztratív-szakmai oldala

Szekcióvezető: Gajduschek György (MTA TK JTI, BCE)

E-mail: gajduschek.gyorgy@tk.mta.hu
A politikatudományi gondolkodás klasszikus modellje szerint a közigazgatás a kormányzás szakmai oldalát adja; ha a kormányzat politikai oldala jelöli ki a „Mit”, akkor ez az határozza meg a „Hogyant”; ha a politika visz dinamikát a kormányzásba, akkor a közigazgatás inkább a stabilitást jelenti; ha a politika csatornázza be a morális és érzelmi elemeket, akkor az állami bürokrácia adja a racionális aspektust. Ez egy meglehetősen leegyszerűsítő, közel évszázados modell, amelynek valamennyi állítását (leginkább talán a két szféra szétválaszthatóságát), számos oldalról kritizálták, illetve cáfolták. Kevésbé vitatott ugyanakkor, hogy a közigazgatás szakmai színvonala és megfelelő működése a hatékony kormányzás kulcskérdése – akár a döntéselőkészítést, akár a kormányzati döntések végrehajtását nézzük. Különösen kritikus kérdés ez a régióban, ahol az „átpolitizáltság”, a politikai szféra dominanciája – egyebek mellett az állami bürokráciával szemben is – alapvető problémának tűnik. A szekcióban elsősorban olyan, a közigazgatással – akár annak szervezeti, akár működési, akár személyi oldalával – foglalkozó dolgozatok kapnak helyet, amelyek önálló empirikus elemzésre épülnek és lehetőleg valamiféle nemzetközi összehasonlítást is megalapoznak.

 

14.   Baloldali populizmusok: történelmi gyökerek és jövőbeli perspektívák

Szekcióvezető: Antal Attila (ELTE ÁJK, Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhely)

E-mail: antal.attila@ajk.elte.hu

Ha rátekintünk a populista pártokra és mozgalmakra, akkor első ránézésre az a benyomásunk keletkezhet, hogy a populizmus egy (szélső) jobboldali lázadás a fennálló (neo)liberális demokráciával és annak intézményeivel szemben. E percepciónkat csak megerősítheti az, hogy a „populista” bélyeget igen könnyen osztogatják a (neo)liberális politikusok, s ennek lényegében az a célja, hogy kirekesszék („karanténba zárják”) az általuk populistának gondolt szereplőket. Ebben a politikai csatározásban a populista bélyeg a neoliberális gazdaságpolitikával és az európai bürokráciával szemben kritikákat megfogalmazó baloldali pártokra (pl. Sziriza, Podemos) is rátapadt. A szekció kiindulópontja az, hogy a baloldali populizmusnak igen jelentős történelmi és politikai tradíciói vannak, sőt a kortárs társadalomelméleti és társadalomkritikai (Nadia Urbinati, Chantal Mouffe, Ernesto Laclau, Slavoj Žižek, Alain Badiou) elemzések egyik legjelentősebb hívószava a populizmus, valamint a populizmus és a demokrácia közötti konfliktus. Jelen szekció interdiszciplináris keretben elemzi a baloldali populizmus múltját, politikai jelenét, társadalom- és emberképét, az általa megfogalmazott szakpolitikai javaslatokat gazdaságpolitikától kezdve egészen az ökológiai politikáig. A szekció egyik fontos kérdése, hogy mit lehet a baloldali populizmus sorsa egy olyan politikai térben, amelyet a neoliberalizmus és a (szélső)jobboldali nacionalista populizmus közötti hegemóniaharc dominál.

15.   A perszonalista pártok: A mai politika személyiségközpontú megközelítése”.

Szekcióvezető: Csizmadia Ervin (MTA TK PTI)

E-mail: csizmadia.ervin@tk.mta.hu

A mai nemzetközi politikatudományban egyre nagyobb helyet foglal az ún. „perszonalista” (személyiségközpontú) pártok vizsgálata. A kutatók számára egyre nyilvánvalóbb ugyanis, hogy az elmúlt évtizedben a pártok életében valami történt, s abban egyre nagyobb szerepet játszanak az egyszemélyi vezetők. Természetesen a pártpolitikában nem teljesen ismeretlen jelenségről van szó, hiszen nagy formátumú személyiségek mindig is voltak a pártpolitikában, ám az elmúlt években nagyban növekedett az ún. karizmatikus politikusok szerepe. Szekciónkban azt vizsgáljuk, hogy a perszonalista pártok minden esetben a populizmus forrásai-e, illetve létezik-e  személyiségközpontú politikának pozitív kimenetele, azaz minden esetben aggódnunk kell-e azoktól a politikusoktól, akiknek karizmája és tekintélye van.